Kerepesi Szilvia

Mesélj egy kicsit nekünk! Mi volt az első találkozásod a műkörömmel?

Még általános iskolás voltam, mikor anyukám elvitt magával a körmöséhez aki egyben a barátnője is. Mindig nagyon vártam ezeket az alkalmakat, mert úgy éreztem hogy egy teljesen más csodás világ vár ott. Mindig ámulattal néztem, hogy milyen csodákat alkot. És ahogy végignéztem, hogy anyukám milyen boldog volt a csodás körmeitől, a meghitt beszélgetésektől, megfogalmazódott bennem, hogy én is ilyen örömet szeretnék mások arcára varázsolni. És megtaláltam a hivatatásom.

Mi mozgat, mi adja a legtöbb energiát a munkádban?

Szerencsésnek érzem magam, mert fantasztikus vendégeim vannak. Többekkel hosszú évek óta vagyok kapcsolatban. Amikor látom, hogy még mindig szívvel jönnek hozzám és várják a következő alkalmat hogy találkozzunk nagy boldogsággal tölt el. Egy elégedett vendég elismerő mosolya, kedves szavai adnak igazán energiát.

Mit tanácsolsz azoknak, akik most kezdik ezt a szép szakmát?

Hogy bízzanak magukban! Sokan nem hiszik, hogy jó az amit csinálnak. Nem hiszik, hogy menni fog nekik. Nem szabad elfelejteni, hogy a "nagy körmösök" is elkezdték valahol. Lehet, hogy pont benne lakozik egy új kiemelkedő Szakember. Nagyon sok munka van benne. Ezt nem tagadom, de a sok munka meghozza a gyümölcsét. És nagyon fontos, hogy tartsuk a tempót a legújabb fejlesztésekkel. Napra készek legyünk az új díszítésekkel és fejlesszük magunkat! Így nem is lesz egyhangú a munkánk, illetve a vendégeinknek is fenn tudjuk tartani az érdeklődését. Eljön az az idő, amikor úgy kelsz majd fel az ágyból, hogy hálás vagy azért, hogy azt csinálhatod amit igazán szeretsz és ez a TE kemény munkádnak köszönhető!