Az allergia és a műszempilla - erre figyelj!

Én, a mindenre allergiás!

Tudni kell rólam, hogy mindenre allergiás vagyok. Tartósítószerre, pollenre, gluténre, laktózra, lassan a levegőre is. Egy év gondolkodás után elhatároztam, hogy rakatok fel szálas műszempillát. Meg is találtam erre a legtökéletesebb személyt. 2 óra nyugalmi állapot és minden használati utasítást megkapva csak úgy szárnyaltam a boldogságtól, hogy: Úristen, de gyönyörű a műszempillám!

Valljuk meg látunk az utcán itt-ott olyan cifrán felépített műszempillákat, hogy sírva tudnánk fakadni. A kérdésünk csak az lenne ezt miért? Ki az, aki ilyen munkát kiad a kezéből, és a másik oldal, akinek ez szép. De nem! Az enyém természetes volt. Minden pilla tökéletesen a helyén volt. Mondanom se kell, hogy minden tükröződő felületen a pilláimat nézegettem. Ezt az érzést csak az érti, akinek leszedték az évek óta megszokott műkörmét. Mese nincs! Pucérnak érezed magad!





Na, én így szépen „felöltözve” mentem haza. Otthon figyeltem, hogy se gőz, se víz ne érje. Másnap felkeltem és minden tükörben nézegettem a pilláimat. Fontos nap volt aznap! A Kézápoló és műkörömépítő OKJ-s tanfolyamunk miatt vártunk hivatali vendégeket. Tökéletesnek kellett mindennek lennie! Délután éreztem, hogy valami nem stimmel. Viszketett a szemem és az arcom. Egy allergiás ilyenkor pörgeti az agyát. Glutén? Tej? Pollen? De egyedül a műszempillára nem gondoltam (vagy inkább nem akartam). 2 nap elteltével elmentem az ügyeletre, mert az állapotom nem változott. Kalcium injekció, gyulladáscsökkentő szemcsepp, Claritine tabletta és szteroidos krém. Kis csapatommal szoros barátok lettünk pár napig. 3 napra rá minden problémám megszűnt a szteroidnak és az antibiotikumnak köszönhetően.

Letelt a 3 hét, a szempilla töltés ideje. Újra 2 óra pihenés és újra „felöltözve”. Este megint az az érzés. Viszketett és égett az arcom (és nem a szégyentől). Reggel éreztem, hogy itt komoly bajok vannak. Nem szépítem: Az egész fejem feldagadt, mint egy lufi. A szememet kinyitni nem tudtam, csak manuálisan. Be kellett látnom, hogy a szempilla ragasztóban lévő valamelyik anyagra allergiás vagyok. Leoldottuk. Csalódtam. Pucér voltam.



Pár nap után keresgéltem az anyagok, szempilla ragasztók között. A környezetemben lévő összes szakembertől gyűjtöttem információt. Tudjátok ez olyan, hogy ki melyik műköröm építő zselét használja. Ahány körmös annyi zselé. Mindenkinek más szempont fontos. Ki, mit érez a magáénak. Ugyanez a helyzet a szempilla ragasztóval. Begyűjtöttem minden információt és arra jutottam, hogy egy alacsony kipárolgású (mert abban kevesebb az irritáló anyag), de mégis tartós műszempilla ragasztóra lesz szükségem. Megrendeltük a kiszemelt sensitive szempilla ragasztót. Minden reménységem ebben a 2 ml-es csodában volt.

Időpontot egyeztettem a pillással. Remegő kézzel adtam oda a ragasztót, mintha valami igazgyöngy lenne. Pár óra múlva újra a régi voltam. Tudni kell az allergiás reakcióról, hogy ha allergizálsz valamire és minél többször terheled a szervezetedet, annál előbb jönnek a tünetek és a gyógyulási folyamat is hosszabb. Be is következett. Újra feldagadt az arcom és égett. A forgatókönyv meg volt, előkerült a csapatom. A műszempillás pályafutásom véget ért.

Tanulság:
Ha allergiás vagy, csináljatok bőrpróbát vagy csak egy szál pillát rakass fel! Ha egy kis irritációt is érzel - bőrpirosodást, dagadást, könnyezést vagy viszketést – azonnal oldjátok le a pillát. Személyes tapasztal: Akármennyire is sensitive egy műszempilla ragasztó, ne fogd egyéb allergiádra, mert úgyis a ragasztó lesz a bűnös!